Tanácsból font csokor a civileknek, www.kreativ.hu, 2011.11.11

Idén is a Promotion marketingkommunikációs szakkiállítás adott otthont a Civilkomp konferenciának, amit kilencedik alkalommal rendeztek meg. A téma az önkéntesség szerepe volt. Tudósítás a Civilkomp délelőttjéről.

A vállalatok és a civil együttműködések helyzetét még azzal sem lehet jellemezni, hogy gyerekcipőben járnának, maradjunk inkább a babacipőnél – szögezte le a 9. Civilkompon tartott előadásában Radácsi László CSR szakértő, a Smartlab ügyvezetője. Szerinte a pr-esek csak a számítógépüket élezik akkor, amikor a vállalatok és a civil szervezetek közötti fantasztikus kapcsolatokról írnak közleményt, mert az együttműködések csak projektalapúak, nem ismétlődnek, a stratégiai partnerségtől pedig messze vannak.

„Azért ilyen rossz a helyzet, mert a civil szféra a vállalatiban a pénzt látja, aki meg hitelesítésre és taktikai pr-re használja a civilekkel való együttműködést. A párbeszéd, a tanulásra való szándék tenné hosszútávon kifizetődővé ezeket a kapcsolatokat” – magyarázta Radácsi László és hangsúlyozta, hogy a magyarországi – ahogyan a közép-európai – CSR nem klasszikus módon fejlődik. A szakember elmondta: a nyugati országokban már a 70-es évektől jellemző a felelős működés, a vállalatok pedig egyes csoportok nyomásgyakorlása révén foglalkoznak CSR-ral, de Magyarországon ilyen nyomás nincs.

A civilek legfeljebb azzal indokolják a vállalatoknak írt levélben a megkeresés okát, hogy „tudjuk, hogy a társadalmi felelősségvállalás milyen fontos”, de ez Radácsi László szerint nem vezet eredményre.

„Nagyon fontos tudni, hogy senkinek sincs tele a zsebe 2011 végén, a pénz elfogyott” – váltott drasztikusra az előadó, majd azzal biztatott, hogy ez mégis óriási lehetőséget jelent. „A válsággal tisztul a CSR, a pénzen kívül pedig igenis sokat lehet kérni. Ehhez kreatívötlet kell, határozottság, értelmes program kínálati portfolióval és együttműködési lehetőséggel. Partnerként kell megnyerni a vállalatot” – javasolta Radácsi László, aki ezáltal az egyenlevél küldözgetéséről is lebeszélte a civileket.

Hackl Mónika pr-szakértő, a MÁV társasági kommunikációs osztályvezetőjének előadása a téma folytatása volt, ő rögtön arra kérte a civileket, hogy próbáljanak meg szemléletmódot váltani: az üzleti gondolkodás révén ugyanis megérthetik a vállalati oldalt, hogy egy-egy programot miként fogadnak majd.

A pr-szakértő előadása kiegészítette Radácsi Lászlóét, mert ő is megfogalmazta néhány pontban, hogy hogyan érhetnek el sikeres vállalati együttműködést a civilek: meg kell ismerni a célcsoport – vagyis a vállalat – jellemzőit, köztük az értékrendjét is, és jó, ha már egy kreatívan elkészített együttműködési és üzleti tervvel készülnek.

Hackl Mónika azzal biztatta a jelenlévőket, hogy a CSR fontos a világban, igaz ma Magyarországon ez még sajnos csak pr-elem és a vállalat reputációnövelését szolgálja, akciókra és programokra épül, továbbá sokszor az anyavállalat által definiált irányvonalat követik.

A két előadás a civileknek adott tippeket, és erre szükségük is lehet, mert Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatójának prezentációjából az derült ki, hogy a vállalatok általában maguk keresik meg a projekteket. Egy tavalyi adatokból álló kutatásuk alapján minden ötödik nagyvállalat foglalkozik önkéntességgel, ami főleg karitatív csapatépítést jelent, környezetvédelmi manuális munkával -szemétszedés, faültetés, vagy parkrendezés.

A Promotion marketingkommunikációs szakkiállításon zajló esemény délelőttjén a szakmai védnök Tonk Emil arról beszélt, hogy egy társadalom erejét az mutatja meg, hogy mennyire foglalkozik a civil kezdeményezésekkel. Ő azért is tartja fontosnak az együttműködést, mert általuk meg lehet ismerkedni mások gondjával, sikerével és félre lehet tenni az előítéleteket.

"Akinek a feje tele van előítétettel, ott nincs helye az észnek" - mondta félig viccesen a Magyar Marketing Szövetség ügyvezető alelnöki posztját is betöltő szakember. Tonk Emil derűsen azt is megjegyezte, hogy mások tapasztalata jó kozmetikum, mert tíz-húsz évet is meg lehet ismerni másoktól, anélkül, hogy a hallgató közben tíz-húsz évet öregedne.